Régi bányaváros melyben a megalapítása óta (1326 után) különböző ásványokat és fémeket bányásztak - ezüst, vas, réz, kobalt, nikkel és higany.
Az ércek bányászata a XIX. században ért véget. 1680-ban Dobsinán alakult meg az ország egyik első vasolvasztója. A kohászat a XIX. század végén lett leállítva.
A várostól északra található a Dobsinai vízmű, vízi erőművel és vízszivattyúval, amely a vizet a Palcmanhutai víztározóba irányítja. A történelmi városközpontban klasszicista stílusú házakat találunk.
Dobsina jellegzetessége az eredetileg későgótikus stílusban épített templom a XV. századból. A központban lévő neoreneszánsz városháza 1870-ben épült a város szélén pedig egy malom és fűrésztelep maradványai találhatók.
Lányihuta (Lániho Huta) - ma egy üdülőtelep hétvégi házakkal, hajdan Lányi Pál által létrehozott kiterjedt vasmű. Lányi Pál (1670-1733) egy magyar ügyvéd, vármegyei hivatalnok és vállalkozó volt. 1696-ban nemesi rangot kapott. II. Rákóczi Ferenc vármegyei küldöttje, Gömör vármegye alispánja és Bél Mátyás tudós munkatársa.
Dobsinán telepedett le, ahol megépíttetett két olvasztókemencét, megvásárolta a bányákat és hamarosan réz- és vasfeldolgozó vállakozása széles körben ismertté vált. 1723-ban saját szükségére papírpénzt nyomtatott. A kis, 3 cm átmérőjű, köralakú bankót a nemesi címerét ábrázoló pecsétgyűrűjével pecsételte le. Ez volt az első papírpénz a történelmi Magyarország területén.
